Iskola

Nagyon régen, valamikor ősapáink idejében kezdődött a tanítás, ami talán nem is mondható kimondottan oktatásnak, de jelei már mutatkoztak a településen.

Az Árpád utáni időszakban Szárföldön is volt katonaság. A határ védelmére, őrizetére katonákat képeztek ki, akiket lovaglásra, fegyver forgatásra tanítottak. Ez több évszázadig is fennmaradt. Így szolgálták ki a szárföldiek az Árpádházi királyokat.

Mátyás király uralkodása alatt jelentős fejlődés állt be a falu életében, mivel a Fekete seregben is szolgáltak szárazdiak. A király fülébe jutott ez a kincset érő falu és elrendelte a Pannonhalmi Apátságnak, hogy a községnek magyarul prédikáló, írni, olvasni tudó pátert adjon. Ekkor kezdődött az igazi tanítás, ami a templomban folyt. Az írás és olvasás mellett a latin nyelv oktatását és a hitoktatást jelentette. Erről sajnos többet nem tudunk. Ettől kezdve aztán a Pannonhalmi Apátság mindig gondját viselte a falunak a tekintetben, hogy oktató páter nélkül egy év sem teljen el.

A török hadjárat idején is folyt falunkban a tanítás, de nem olyan rendszerességgel, mint addig.

Egy ránk maradt, nagyon értékes dokumentum bizonyítja, hogy 1696-ban már nem csak tanítás de iskola épület is volt.

Mária Terézia idején osztrák származású tanítók kerültek a falunkba azzal a céllal, hogy rövid idő alatt megtanítsák a német nyelvet. .

II. József megvonta a Pannonhalmi Apátság azon jogát, hogy Szárföldre bencés pátert küldjön, így 1796-tól 1836-ig a falunak nem volt se papja, se tanítója. A gyerekek sem jártak iskolába, a zsidó gyerekektől tanultak meg írni. Zsidó iskola működött, zsidó tanítókkal.

1836-ban a már a Győri Megyés Püspök felekezeti iskolát nyitott. Az iskolakötelezettek száma kb. 150 fő volt.

1868-tól Hamar Péter vette gondjaiba a diákokat, kb. 160 embert tanított. Az iskola felszereltségét ekkor egy darab háromlábú tábla, egy katedra és egy négyüléses padsor jelentette.

1903-ban a hat osztályos elemi iskola vezetését Molnár István kántor, tanító vette át. 1938-ig, nyugdíjazásáig tanított a szárföldi iskolában. "Egyik kezében bot, de a másikkal simogatott..." tartják a régi öregek.

1920-ban sikerült valóra váltani a három osztályos iskola tervét. Ezt az iskolát kisebb, nagyobb átalakításokkal a mai napig használják.

1938-ban Péntek Kálmán úr lett az igazgató, aki vezetésével megalakult a "Gazda kör" és a "Legény egylet". Ekkoriban Molnár László tanító - aki későbbiekben az iskola igazgatója lesz - megalapította a férfi kórust.

A II. Világháború alatt az iskolát bombatámadás érte és egy része megsérült. A tanítás 1945. szeptemberében kezdődött meg egy szükségtanteremben, a Fogyasztási Szakszervezet épületében. Az iskola pontos neve ekkor Római Katolikus Népiskola, melynek fenntartója Szárföld községe. Az iskolaszék elnöke Dr. Perlaki Ferenc volt.

1948. nyarán megtörtént az egyházi iskolák államosítása. A törvény kimondta, hogy a 6-tól 12 éves tanulók számára, nyolc osztályos új iskolatípust hoznak létre "általános iskola" megnevezéssel. A tanítás így folyt 1980-ig, amikor a felső tagozatot Kapuvárra helyezték át. Az iskola új neve Kapuvári III. számú Általános Iskola Szárföld. Az alsó tagozat 1990-től 2007-ig Szárföld önkormányzatának fenntartásában működött, önálló iskolaként. 2007-től napjainkig, mint Kapuvár Térségi Általános Iskola Szárföldi Tagiskolájaként működik.

Az iskola 2008-ban sikeresen pályázott a Commenius, Nemzeti Parkok élővilágának megfigyeléséről szóló nemzetközi pályázatra, amelyet el is nyert, ezáltal rész vehetett egy két éves projektben. Ezidő alatt a diákok és tanáraik egyaránt megismerkedhettek más országok Nemzeti Parkjainak élővilágával is, valamint betekintést nyerhettek az egyes nemzetek kultúráiba.